Löncsölő kislány

„…az élet úgyis szívószál…”

Ha végre itt a Vasz és rügyre rügy tapos,

s az ajkunk föl-le jár, mint Barbie-villamos,

ne légy oly bambi már, ma light a Pep, szívem,

a fílingemre nincs szavam, csak fújom és megszivem…

Jajjj, úgy élvezem én az élet,

ottan annyira wash and go,

annyi fitneszet látok-hallok,

és még hambi is kapható.

Ha végre itt a Nyár az vadi high nekem,

ölelj magadhoz, ó hatalmas Bigmac-em,

s míg fullig ér a száj a boldogság lecsöpp,

ájlávtól égsz az ajkamon, te extra ingyen ketchup…

Jajjj, úgy élvezem én az élet,

minden annyira fess and jó,

annyi fitneszet látok-hallok,

és még hambi is kapható.

Ha végre itt az Ősz, a nagy pizzériás,

deresh fején halas, meg sonkás és tojás,

az elmúlás szele már épp beten neki,

de Red Bull mindig csúcsszuper, és vígan megkergeti.

Jajjj, úgy élvezem én az élet,

ottan annyira fresh and go,

annyi fitneszet látok-hallok,

és még hambi is kapható.

Ha végre itt a Tél, az tiszta beautiful,

popkornunk mint a hó, mely szájról szájra hull,

és tökre úgy ropog, hogy mást se hallani,

hát így lehet koncert alatt mindvégig csak taps’lani…

Jajjj, úgy élvezem én Vivaldit,

ottan annyira szép and jó,

annyi fitneszet látok-hallok,

és még hambi is kapható.