Bagatelle macabre

Ülök csak itt, a számban nagy lapát toll, akárha már a szárnyait, bár épp e meghányattatástól félek kicsit, de csitt, de csitt, papír jött a haláltól, köszöni jól van, küld síneskocsit, zenekarostól, paripástól, várjak csak itt, nincs félni mit, a lényeg megy magától, barackot nyom fejemre, ad pacsit, gurítójára szépen, zííí-zúúú, rátol, s ha megtaszít, a mélyvasút sikong a kacagástól, hogy ösztökélem paripájait, a mókás, nyalka Bambit tollboástól és a Mucit.