Melasz

A jócukor még eluszik, sziszeg a tócsa, bejeged. Ölére zárja csengő terpeszét reves, taros gyárrépaföld, gyárrépaég. Babák a dérben szerteszét, oly szerteszét. Daravetítőn a babák, a filmszomorú vagdalék. Ön marharépa lesz, ön aknazár. Riszál husos holdat fölé, s szedetlenül prizmába áll a jósugár, a jósugár. Forgatná jószavát a száj, ajkán vonatfütty, rámpafény. Tehénkekugler voltunk, langy melasz, lágy, iszamos vagonok jó emléke lesz, patákon ragacsos vigasz, gacsos vigasz. Cukorvágóhíd üstjei sivító falához tapaszt, csitulj csak, tente, tente répaszusz, habzó, síkos szárnyát fölcsapja a zagytó és tollanként elereszti, centrifuimus.