Dal a korszak jövőképéről

Szarrá ment megváltást prófétáló rögeszménk,   Hogy össze kell fognunk, s megjavul a világ, És rossz történetünknek jó vége lehet még,   Ha eztán nem feszítjük meg Isten fiát – Ember többé nem lesz embernek farkasa,   Mely prédáját bombákkal tépi szét. Éjszaka jön, a holdnak nincs hasa,   Sötét van, vak, csillagtalan sötét.