A szó meghal Kassák kirepül

az ezredvég kiöltözött az alkalomra hogy jól mutasson ha BIMM vagy BAMM de leginkább BUMM a halál órája üt szabadnapos cseléd a korzón lejt mint az egyszerű gép a lejtő vagy mint az idő Európa a bika hátán a harmincas években vagy máskor akármikor ma ó cifra nyomorúság haszontalan élet versek költészet miegyéb harmadik napja fekszem az ágyon és reggeltől estig káromkodom nem vagyok jó már semmire versírásra sem pedig arra minden hülye jó persze bizonyos megszorításokkal melyeket most nem részletezek EZ A VÉG mondom kassáknak óbudán elmehetünk a bánatosba HIÁBA MINDEN üvöltözöm de ki vesz egy költőt komolyan a század elején körülröhögték őt is akkor meg mi a francot szívóskodom én itt ezzel a három nappal élek még és él a korszak is lejt no persze mi mást tehetne de mi meg nem esne velünk a remény arany sugara nélkül ojjaj csakugyan mi meg nem eshet egy ilyen helyen meg mi igen meg mi nem íme itt a bizonyság hogy a nyelvnek még a szeme sem áll jól KÉPZAVAR jelzi a gépbe installált javítóprogram álljon le indítsa újra javíthatatlan összeesküvő hiba az A szektorban az A szektor miniatűr világ az agyam amely eddig még csodálatosképp működött hallottam persze hogy összesúgnak a hátam mögött és úgy mondják hogy meg ne halljam ELŐBB VAGY UTÓBB MI IS ÍGY FOGUNK BICEGNI szellemként imbolyogva a körfolyosón ahol egy árnyalattal ismét sápadtabbak a csillagok mert vége egy újabb évszázadnak bánom is én tisztelt galaxisok a mindenség le van mondhatnám teljesen TOTÁLISAN láttam az emberi aljasság minden formáját romokon keresztül küzdöttem át magam megjártam New Yorkot Bombayt és Nyírlugost nem mondhatom hogy nem láttam semmit ártatlan vagyok bűnben leledzem MEA MAXIMA CULPA a kék bolygó tele van átvert balekokkal egy vagyok közülük ahogy közülük valók a századelő ragyogó fantasztái is hittek az új világban és tetőtől talpig bemocskolták magukat pusztán azzal hogy éltek hogy túl tudták élni a föl sem sorolom mi mindent csak annyi amennyire egyedül én emlékszem elég hét halálhoz harmadik napja fekszem az ágyon de háromszázezer év sem volna elég a bölcsességhez EZ A VÉG mondom KASIKÁM KASIKÁM NINCS A SZÓKÉSZLETBEN jelzi a gépbe installált javítóprogram törölje vagy javítsa így a falnak mondom mivel az emberiség mással van elfoglalva jön a villanyóra leolvasó és indul az új tévésorozat az az igazság hogy aki ma verset ír az a zárt osztályra való NYILVÁN NYILVÁN mondta már ő is és a helyzet azóta csak rosszabbodott a szó meghal kassák kirepül de a madarak tovább énekelnek az égben a fényesség lába körül biztos hogy a költő ha beteg és többé-kevésbé nyomorék is fejben folytatja azt amit valaha a fehér papíron kezdett míg el nem száll a saját feje fölött vagy le nem szakad alatta az ágy