Litánia a test szentségéről és halhatatlanságáról*

KÓRUS

Ösztönös őslény,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
hím és nőstény,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
hideg és hő,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
selyem és kő.
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
én és ő,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,

FÉRFI

Látom a melled, a csípőd, öleden a szőrt;
 
meredezz, testem.

Megnyalom a nyakadat, a füledet, a hasadon a bőrt;
 
nyílj meg, testem.

FÉRFI

A gerincem bizsereg, előbújik és fölmered;
 
meredezz, testem.

Sós és kesernyés vagy, mint a tengerek;
 
nyílj meg, testem.

FÉRFI

Most lassan magába szív egy fuldokló kígyó;
 
meredezz, testem.

Most nyomd be, most húzd ki, most meghalok, így, jó;
 
nyílj meg, testem.

FÉRFI

most repülök, robbanok, szétporlok, elveszek;
 
meredezz, testem.

Most, édes, jaj, édes, édes, édes, most élvezek;
 
nyílj meg, testem.

KÓRUS

Agysejtek mámora,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
csillagok tábora,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
a mindenség egy ágy és egy szoba,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
s a jéglucskos lepedőn hiába végünk,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
egy gén parazsában tovább égünk,
 
meredezz, testünk, nyílj meg, testünk,
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]