Egy kívülálló, ha volna ilyen |
|
| Váratlanul megpillantva egy csillagközi jármű ablakából |
| a népek csatájának mondott falusi tömegverekedést, |
| az emberfaj hő vérének e helyi lobbanását, |
| a pártokat, a pártütőket, a süvöltve hadonászó hordószónokot, |
| a bagzó ördögcsorda fölött szivárványló filozófiákat, |
| az út-, a füst-, a víz-, a lég-, az ég- és más egyéb adót, |
| a karóbahúzást, a kerékbetörést, a máglyát, az akasztást, |
| szóval mindazt, amit a Kelet-Közép-Európa címszó takart s takar, |
| s fölfogva azt is, hogy ebben a koldusnak koldust kínáló kuplerájban, |
| a mai nap férgébe belelátva a holnapi lepkét, |
| folyton a szabadság és bőség aranymetszetét próbáljuk megszerkeszteni, |
| azaz hogy tűrhetetlen tébolyunkat valamiképp még szeretjük is, |
| az Úr angyala, egy átlátható rendből jött, romlatlan, vidéki káder, |
| száját tátva csak annyit tudna mondani, NAHÁT… NAHÁT!
|
|