| Az istenek bocsássák meg nekem, ki nem állhatom őket. |
| Az eszméjük nagy eszme, ők maguk azonban |
| orrpiszkáló és raccsoló értelmiségiek, |
| akik tételeik bűvöletében, ha módjukban állna, |
| vaskemény diktatúrát vezetnének be, persze a toleranciáét, |
| mely nem fegyverrel ölne, hanem néma megvetéssel, |
| miközben éppúgy megteremtené a maga léha arisztokráciáját, |
| akár a többi életidegen és elnyomó államalakulat… |
| Szóval, hogy kézzel is mutassam – ezt nekik! |
| Csakhogy itt van a bökkenő: az arénában bömbölő, kiéhezett oroszlán… |
| Látomása sokaknak van, de csak ők vállalták érte még a fölfalatást is |
| a vízágyúktól porzó porondon, hol vérből és sikolyból |
| hajt ki… az ugyanolyan? a rosszabb? a jobb? – |
| az istenek tudják, ha ugyan tudják, hogy milyen jövő… |
|