| Az újkonzervatív eszmék rendezte, képzelt tévésorozatban |
| Jean-Jacques Rousseau (halk, aláfestő zene) erdei sétára indul – |
| egy szelencét talál, kinyitja, a szelencéből kizúg a sátán, |
| aki a századok során hol Robespierre, hol Hitler képét felöltve |
| százmilliók véréből ver a földi siralomvölgyben habot, |
| s a közösség eszméjén köszörült bárddal nyakastól nyírja a szakállunk… |
| Bizony, késő estére, mire hazaér, a holtfáradt történelem |
| már unja a vendée-i öldöklést meg a katyni erdőt: |
| az idő vakfoltos tükrében bámulni sajátmagát; |
| egy kis feledtető magánéletre, laza tévézésre vágyik… |
| Az új idők új fundamentalistája a csalódott értelmiségi, |
| kezében elit-egyetemek üllőjén kovácsolt, görbe szablya, |
| s a csillogó érvelés pengéjére vésve emlékeztetőül |
| a pokol címe és irányítószáma: Párizs, 1789. |
|