A sugárzó, szilárd mag*
Többet tud az ördög azért, |
mert öreg, mint azért, mert ördög |
|
| Nem vallhatunk ma már semmilyen hittételt anélkül, |
| hogy igenünkhöz ne fűznénk a magunk záradékát. |
| Legnyíltabban a fenntartásaink mutatják, kik vagyunk: |
| a világtörmelékben túró, finnyás guberálók… |
| De akkor milyen törhetetlen makacsság él túl minden kivégzést? |
| Miféle szilárd mag sugárzik a romok alól, |
| hogy vakon tapogatva megkülönböztesse a gyilkost az áldozattól? |
| Igenis, van mérték, van, ők, a megalázottak és megszomorítottak – |
| és nem csak Dosztojevszkij vagy Jézus korában… |
| A háború mindig is azt jelenti, hogy minden megeshet; |
| a benne gomolygó sötét az ösztönök és a történelem sötétje |
| és nem egy korlátozott érvényű metaforáé. |
| Sötét és fény egymástól az, ami. Darabjaira széteső személyiségünk |
| minden szilánkjával az Egészre mutat. |
|
|