Vagy itt-benn rohadni el? |
|
| A versben a megszerzett tudás hol segít, hol meg félre visz; |
| még mindig ki tudok esni két verssor között a semmibe – |
|
nini, egy UFO, bámul utánam Herr Lukács a teória-suszter. |
| A költőmesterség, akárhogy nézzük is, szerencsejáték. |
| Valaha érdekelt, mit ír XY, a nyerőtechnikája; |
| ma már tudom, hogy sorsom megjelölt, mint Kiplingnél Sir Khánt a fák – |
| ha vedlettem, csak a stílust, soha a csíkjaimat |
| s a közömbösíthetetlen, vadító vérszagot. |
| Sorsom vitt csíkos ruhámban a csempészetre is… |
| Zsákomban aranynál csillogóbb arány, az alkimista receptje, |
| hogy hány csöpp belátáshoz hány csöpp lázadás kívánkozik: |
| nagy érték, képzelhetjük! – vérbosszúk korában… |
| Egy őrült surran a nemzedéki vámon át, a fekete hegygerinc felé, |
| arca körül csendőrgolyóként sziszegő csillagok. |
|