| Megnyomorodunk testünkben, mire szellemünk megtanul repülni – |
| valamit valamiért; szerződésünk rögzíti ezt, |
| melyet a pontos fogalmazás üdvéért az ördöggel kötöttünk. |
| A Gonosz persze nem valami gyíklesővel pompázó, fodros ficsúr, |
| de mégcsak nem is vérre szomjas akadémikus vagy adóellenőr, |
| hanem a helyinél szélesebb látókörű légiirányító; |
| indulás előtt tüzetesen ellenőrzi, leadtunk-e mindent, |
| gyerekkort, ifjúságot, szerelmeket, évre évet, |
| majd selymes baritonján beleszól a mikrofonba: |
| „Torony a seprűnek. Fölszállhat, engedélyezem.” |
| S a hőseit szemétbe temető világ vihogva nézi, |
| hogy seprűnyélen lovagolva hirdeti a halhatatlan, |
| mindent megújító, loboncos ifjúságot |
| egy falka tikkelő, sipogó, bibircsókos apó és anyó. |
|