A híd*

(University of Minnesota, Twin Cities Campus, East Bank)
Innen ugrott John Berryman a Mississippibe,
de elvétette (vagyis épp, hogy nem) és összezúzódott a parti köveken –
a tetőteraszról jól be lehet látni a helyszínt:
az emeletes hidat ész és érzelem között,
és lent a sötéten hömpölygő alkoholt…
Az életünket kell kockáztatnunk egy leszakadt távvezeték közvetlen közelében;
régen rossz, ha két szó közt nem von ívet a magasfeszültség…
Áramütéstől szédelegve tántorgok a kontinensek közti hídon én is,
legfőbb becsvágyam, hogy én gondoljam azt, amit gondolok,
és ne a helyzetem, még pontosabban, ne csak az.
A tárgyilagosság vágya a legőrültebb szenvedély,
főképp, ha könnyen hevülő, de állhatatlan közösségből származunk –
sokszor láttam már ezt a jeges részegséggel bódító gomolygást,
az alvilágban Kháron evez rajta, itt tüskehajú kajakozók.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]