| Kopár derengésben borzongó sivatag. |
| A Föld jegyében született lény izzadva horkol. |
| A démon filmkivágatokat mutogat, vihog. |
|
| Első képsorán tizenhét éves, nyurga, szőke lány vonaglik, |
| a karját hátrafeszíti és azt nyögi NEM, NEM, |
| de azt gondolja Fogd meg a mellemet!
|
|
| A másodikon test nélküli száj közelít egy férfi öléhez, |
| hogy szomjas kígyóként s madárpihéktől pelyhes nyelvvel |
| kiszívja a bársonyos ágyékból a mögötte futó gerincet. |
|
| A harmadikon szeretkezés után hanyatt zuhant, csupasz pár, |
| szívükben, mint egy rémregényben, fanyelű konyhakés, |
| testük, az ágy, a szoba, a függöny, minden mocskos a vértől. |
|
| A többin senki, semmi. Tömör sötétség. Horkolás. |
| Fölkel a hold és fémet önt a nemrég még sima arc mély barázdáiba. |
| Hűvös légvonatoktól föl-föllebben a csontvázakról a portakaró. |
|
|