A makacs hullámmozgás most újból lefele visz. |
A bennem lappangó, arctalan szörny hűvösen mosolyog, |
bár mikronokkal csak, de percről percre nő |
(kétféle értelemben is, ahogy ez modern szövegben illik: |
a leszbikus férfiutánzó, la muerte,
|
aki a sejtmembránon rezegteti alvilági szerenádját). |
Túléltem kétszer Indiát, az utazásokat, a háborút, a frontot, |
de nem élek majd túl egy léha frontátvonulást; |
valami híres orvos megáll majd az ágyam véginél, |
na mi van, tata? beszart a halott? |
Jó is ez így. Jó, hogy nem nőttem túl magasra, |
hogy megmártózhattam a közös szenvedésben, |
és annyi szó után, hibás beszédük parazsával dagadt nyelvemen |
kimondhattam, ha egy gyűrött kórházi kispárnába is: IGEN! |
|