| Pótolhatja-e az életet az aranycsinálás? |
| Éltem valamennyit, és nem is veszélytelenül, |
| de mindent megmérgezett a rögeszmém, |
| hogy egy átmeneti korban szilárd tanulságra vágytam. |
| Időmnek volt a helyzetünkhöz illő humora, |
| egészben nyelt le, mint nyulat a kígyó; |
| fiatal vagyok ma is, csak öregen. |
| Mint Schwarz Bertold a lőport, véletlenül fedeztem föl én is |
| a fejvadászok zsugorító technikáját: |
| egy kis barna, alma nagyságú koponyát a koponyámban… |
| teniszlabdaként pattogott… (örökös fejfájásaim oka!) – |
| üres szemgödre ráncain, cipőtalp keménységű ajkán |
| a pokol suvickjában tükröződik |
| ifjúság, tenger, napsütés, reneszánsz módra levegős jövő. |
|