| Illyés nem szerette Budapestet – |
| persze Budapestről nem szerette Budapestet, |
| s nem onnét, ahol szerinte a „jobbik rész” lakott. |
| Én idestova ötven éve lődörgök Budapest házai közt, |
| mintha egy kiismerhetetlen nővel élnék együtt, |
| akit épp ezért már túl jól ismerek… |
| A szerelem mindig is könnyen rejti a nembe az igent; |
| láttam a világ sok özönvíz városát, |
| de romokban csak egyet láttam, őt: |
| szürke füsthaja fésületlenül lógott a homlokába, |
| és szakadt bundája alatt tetűként másztak a tankok… |
| Míg élek, emlékszem, hogy rázta meg magát negyvenöt tavaszán – |
| a fényszoknyában strichelő, kis kurva, a remény |
| kacsint s rossz matracára hívja a jövőt: NA GYERE, ÖCSI! |
|