Algíri csata

Milyen szenvedély kovácsol karddá egy népet a föld üllőjén? Nem a köznapi értelem, hiszen ahonnan a puszta belátás visszariadna, oda is elér az elszántság. Nem is a puszta vakmerés, hiszen nincs az a csavaros ösvény, mely a taktika rejtekútjaihoz fogható. Véletlen és számítás nászából egyszerre megszületik valami sejtelem; valami esztelen megfontolás elkezd terjedni, mint a pestis, hiába a drótakadály, a technika lenyűgöző trükkjei, a kifinomult módszerek, akármi. Minden ház a fertőzés erődje. Minden autó egy lehetséges csata tankja. Minden gyerek született stratéga. Minden írástudatlan paraszt orvos és költő. Minden tekintet tűzfészek, amit nem lokalizálhat a tűzoltóság. Sebesültjeit cipelve megindul egy nép, mint a hegy, és talpa alatt ropogva törnek össze a házak. Mondd neki, hogy szenvedés helyett talányt nyer, ami maga is szenvedés: a hatalom buktatóit, belviszályt és puccsokat, pátosztalan munkát. Keresztülnéz rajtad és mosolyog. A szerelem is halva halhatatlan.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]