Egy nap a hétből

Az a görnyedt alak a kormányrúdnál nem hasonlít a tengerészekre a válla csapott a homloka ráncos a mellkasa beesett inkább nézné tanárnak akárki mint kormányosnak egy olyan hajón mely veszélytől veszélyig manőverez a szeszélyes vizeken és zászlóján a könyörtelen igazság címere ragyogna ha ronggyá nem lőtték volna a zászlót rudastól és maga a hajó is nem úgy araszolna a hullámokon dicstelen igyekezettel mint egy füstölgő fürdőkád valami bizonytalan kikötő felé ahol horgonyok kocsmák és kurvák között inog a történelmi réztányér a nap cégtábla a szebb jövőhöz ami megint csak egy napi útra van kívánságaival beteljesüléseivel és meglepetéseivel à la carte az a hit ami az időt kormányozza a hitetlenséghez hasonlít és a hitetlenség az elszántsághoz és abban amit jobb híján reménynek neveznek a rádióállomások több a számítás a képzelgésnél a valóság-érzék a hősi költészetnél keserű és józan és földszagú ünnepe közönséges vasárnap egy nap a hétből amit a magáénak mondhat az aki nem áll az érdeklődés homlokterében csak ül a padon a ház előtt Európában Ázsiában Amerikában és két ütközet között részegen a levegő jóízétől kiteszi életét az ősz nyilainak eleven céltáblát füst és fáradtság welszi hercege