Robespierre aránylag röviden beszélt |
és csak a lényegről: „A kígyó fejét eltaposni |
a konvent legfőbb érdeke” – majd, kis szünet után: |
„eszerint cselekedjetek!” Ezzel leült. |
Mindenki tudta: a padsorok között |
föl-alá járó ideges légvonatot |
maga a Történelem kavarta. |
|
Ő, aki eközben három utcával arrébb |
bezárta a külső műhelyajtót, hogy nyugodtan számolhasson: |
„Évenként két új segéddel a császárság bukásáig |
úgy megszilárdul az üzlet, hogy egész Párizs |
|
cérnát az első segéd, az idő – |
„a nagy eszméket kisbetűvel írják.” |
|
|