Lovak*

nincs ilyen érce a mennyeknek      hámorban ilyen parázs
teherhajók szívében ilyen dübörgés nem dagadoz
 
ki kovácsol ilyen kazánt      ki ilyen füstös tüdőt
 
ki ilyen habos nyakat vállat sörényt      szöges szemeket
áramvonalas nyakukat feszítve suhognak át a füves legelőkön
 
fenségüket őrzi a sós veriték      tavaszi gyöngypáncél
hátracsapott fülü szellemek    állnak a technika jósdájában
 
zöldell a csákány-erdő      a halál lefolyója a föld
ki tervez ilyen gerincet      ki sző ilyen izmokat
 
mint eleven csataképen      szájukban arany nyerités
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]