| Itt leng a bőszoknyás idő kertünk alatt |
| Zöldmellü szűz pezsdülni űz lombot-tavat |
| Lángajka míg csapdába ejt boldog legyél |
| Fogyván a fény szíved szegény jajtól szakad |
|
| csikó-melled törje páncél, |
| Tenger alá heverünk majd, |
|
| A gyönyörnek temető öle mély |
| Sima nyelvén szakadék meredély |
| A haláltól puha sírt ne remélj |
|
„Egykor Madrid felé mentében itt szállt meg Ignacio lovag, kiben az Úr serege erős vezérre lelt, a bűn pedig könyörtelen ostorára. Dícsértessék az Ő neve.” |
| Fal tövében földi vándor szenderül |
| Sűrü éjben mint a korsó megmerül |
| Hogyha szájig szenvedéssel megtelik |
| Zsákja nélkül lepkeszárnyon fölrepül |
|
|