Egyéniség

Fiatal fejjel egyéniség akartam lenni,
ezért aztán kiraboltam Ginsberget és Pilinszkyt;
megvártam, amíg befordulnak a sarkon, és zutty…
Ma már fütyülök az antológiákba zsúfolt lehetőségekre;
képek, képek, és az egész mit ér?
Lowellt nem a mohóságom kívánta meg;
öt évig fordítottam a „szonettjeit”,
és eszembe sem jutott hasonlókat írni –
csak amikor nem tudtam végiggépelni egy oldalt,
és szorultságomban egy fejben is belátható távot kerestem,
mint aki a szájába vett filctollal tanul festeni…
Költő vagyok, olyan, amilyen, nem épp szívderítő felnőtt;
mindenen, amit csinálok, bénuló jobbkezemnek
a hieroglifák megfejtőjét váró macskakaparás-védjegye.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]