| közönybe fulladnak robbanékony verseim |
| leírok egy verssort nem történik semmi |
| csak a halk kuncogás hallatszik |
| amitől persze teljesen kiborulok |
| AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV |
| mire ismételt kuncogás hallatszik |
| nahát ez aztán végképp sok nekem |
| nyomorult kor nyomorult közösség |
| szikrázik egy prófétai átkot |
| a házilag barkácsolt verspetárda |
| és minden józan megfontolás ellenére |
| ég és föld között lebegünk |
| hanem egyszercsak kitör a botrány |
| és gyógyíthatatlan izgágaságunk |
| népharag vagy tudományos fölfedezés képében |
| megrázza az idő félkész épületét |
| nicsak mondják az arra járók |
|