hirtelen és érthető ok nélkül szökik föl a kép |
vagy más efféle alkalomból |
|
nincs járda a házak mellé autóval áll be az ember |
föl-fölragyog a fához támasztott biciklik krómja |
az egyik házban valaki valamit kalapál |
|
és közben az a fojtott egyhangú mormolás |
|
és mintha álmomban akarnám kitalálni |
és mintha tudnám is csak nem jutna eszembe |
ahogy farmer ruhában baszk sapkában |
már úszom is a képből kifelé |
|
nem marad anyag a bizonyításhoz |
csak az ásató hatóság szétszórt csikkjei |
az összefüggés nélkül lebegő verscím |
(ősz volt csak szépen sütött a nap) |
|
|