A kávé
egy múlt század végi szakácskönyvből
A legjobb kávéból, melyet Yemenből hoznak és |
közönségesen mokkának neveznek, |
mivel ennek jó kétharmadát Arábiában, Syriában, Egyiptomban |
megfőzik: és a’ mi megmaradt, csaknem mind egy szemig |
Törökország és Arménia éli föl, |
noha már nekik sem a legtisztább kávé, a jemeni mokka jut, |
minthogy a szállítmányt az úton újra meg újra megrostálja a kávéélvezők |
gyakorlott ujja, s a gömbölyű, félig áttetsző babok helyett |
merő lapos, át nem tetsző törmelék kerül |
Jaffa és Beyruth kikötőibe. „Mondhatom, így veszít zamatából |
minden utópia (mondja Palgrave), míg a megvalósulásig |
lassan elérnek az évek, a zsákhordó tevék.” |
|
|