A távlat
| Ott nézni körül mit mondjak mondta a lélek az is egy ötlet |
| az a kozmikus csillár csak a menny öntelt luxusa |
| a tornácon elegáns istenek ülnek és közönyös tekintettel nézik |
|
az üresség öszvérét ahogy körbejár egy rejtélyes szerkezet |
| és a villák közt csak a sugaras autóbusz döcög a határtalan va- |
| és hiába látni a fém-hernyót csatától csatáig mászni az idő ágán |
|
és a népeket föl-legörögni a nyikorgó szerencsekerékben |
| ha nem látni a hirtelen fölrántott redőny mögött a késsel a foga |
|
közt táncoló napot és az alvó gyerek karján fölaranyló finom |
| valamit valamiért ez minden működés elve eszerint járnak a csil- |
| csodák borostás rokona aki pizsamásan állsz a lakás ajtajában a |
|
géppisztolyos katonák előtt és kéred a házkutatási parancsot |
| melledben lyukak és golyók de butaságod a föld szépsége |
| szabadságod a távlat a történet törékeny értelme |
| De persze ha megrendelted tied a fuvar A JELENSÉG FÖLÉ |
|
|