| végülis mellékes hol mikor és mi hozott össze veletek |
| lötyögtem kávéztam cigarettáztam és döglődtem veletek |
| kályha-szánk beszédes lángja az eszpresszó-büdösbe kicsapott |
| hallottam tűzköpő esztétikátok és szívtam a lábszagotok |
| végülis szabadvers kötöttvers siker és zártosztály egyremegy |
| ültem a seggemen veletek dumáltam át a fél életet |
| záróra csenget a pénztárgép haláltól rögös a vérem |
| Puskinnak öltözve nektek nem köszöntem a Mechwart téren |
| fröcsögtem rátok és lecsaptam a kagylót ki miatt? mi miatt? |
| érem az ég mellén kamaszkor tébolya múltszázadi nap |
| honnan ír Lívia a káder Réka a riporter hova lett |
| Vancouver s Detroit tajtékján aranyhal-autóik fénylenek |
| vadmacska bölcsészek egyszerre bújtak az ágyamba éjszaka |
| szemükben suvickolt fölényként csillog a képeslap-óhaza |
| hova lett a Lukács teraszáról a szűz a maneken a nők? |
| zacskóvá szopták tűzhányó mellüket kannibál csecsemők |
| hova lett fiúik mellkasa combja az atléta termet |
| vakítják Pheidiászt az idő pop-artját szikrázó termek |
| üres a helyük a kabinjuk bontják a kádfürdőt szemben |
| láttam a sorsukat vendégük voltam Pesten és Genfben |
| ittam a kávéjuk konyakjuk ettem az ebédjüket |
| hallottam ahogy a füvön a testtelen lovas üget |
| vasárnap terített asztalnál csörögni kísértet-kanalat |
| láttam a gyászukat bedöglött TV-t a sorsdöntő meccs alatt |
| fölcsúszott a hajuk állukra léggömb nőtt ajkuk lefittyedt |
| dicső sztorikat kérődző estéken százéves viccek |
| láttam hogy sorsukba költözött valami kimondhatatlan |
| ugyanazok voltak mint azelőtt de valahogy más alakban |
| és nem is idejük aranyló mocska az eposzi élvezet |
| és nem is földrázó ösztönük volt ami végképp elveszett |
| valami titkos és veszélyes oktalan névtelen szerelem |
| nem gyúlt ki többé a szemükben nem ült a securit-üvegen |
| futott a kisautó búgott a mosógép minden maradt a régiben |
| háborús csillagon vasbeton csodák közt ki hisz az égiben? |
| láttam a fölényük újkori fáraók múmia-maszkját |
| családi pótlék szeretők nyaralás két hét szabadság |
| indok és tanú és mentőkörülmény mindig is akad |
| végülis ki bolond Shelleyt szavalni ha a part szakad? |
| láttam a futásuk kempingről kempingre vándorló népeket |
| húsukat rágta hullámzó nyálban a sugaras gépezet |
| idill a homokon vursli-zaj napernyők nyugágyak csokra |
| végülis kinek a szégyene hogy nem vitték valami sokra? |
| életük: életem játszmájuk: játszmám ugyanaz a tét |
| láttam vigyorrá zülleni életük láttam a magamét |
| végülis mellékes hol mikor és mi hozott össze veletek |
| arasznyi esélyünk csalva és hazudva élt ahogy lehetett |
| bárhol is statisztál nyakkendőm karaván-nyomotok taposom |
| sorsotok szomja fojtogat repülőgépen és villamoson |
| Kolumbusz nyugdíjban fénykorom bolondja a haza bölcse lett |
| költészet magyarság nem görög dráma csak közúti baleset |
| nézek az időbe eldobott újságként a hajam hogy repül |
| mégis mint csimpánz a ketrecet valami rángat és rúg belül |
| valami nem adja meg magát fölüti neandervölgyi fejét |
| őrizni gyönyörű ostobaságotok őskori lényegét |
| arcotok avarkori bronzát föld alól fölsütő lázat |
| amit betegség balsors és pusztulás meg nem alázhat |
| mert tovább él nálatok nálam föltámad ellenem nélkülem |
| hangtalan hangon a fajtám a kéjes fehérje üzen |
| az akik voltatok voltam fecskében napozva fapadon |
| míg koszba süllyeszt az ipartól csikorgó ősvadon |
| s hiányunk forogva őrli a Föld a közönyös szélmalom |
|