Beirut, 1968*
| Földközi ragyogás a szajha végtelen |
| locsogva csillogtatja hullám-ajkait EXCUSE ME SIR |
| a Gretchen kék hüllő-szeme ösztönös bizalommal |
| bűvöli bennem az európait janicsár berregés |
| tengerhab-házak lepke-életek anyám a föld |
| még nem lát szellemet a világ-kórterem falán fején |
| zöld villám még a pálma-haj víjjog az ALLAAAAAH |
| a nemzetközi hordalék fölött a remény-jelmezes szakácsnő |
| gyönyört kotyvaszt a hús-vér keljföljancsinak |
| és sugaras macskája az idő alszik a poros bolygó udvarán |
| míg a verset fütyülő kanárival a kalitka |
| dörögve nyilall India felé |
|
|