| Külön-külön mindegyikük egyéniség volt. Ellenzéki és ízlésére kényes. |
| Mindhármójukhoz tartozott egy mesés részletekben gazdag történet, melynek csattanója |
| köznapian koporsó-illatú. Csakhogy a részletek ezen a ponton |
| már veszítenek fontosságukból. Az időnek romlik az emlékezete: |
| ki kit gyűlölt, szeretett, árult el, kinek torzonborz szeretője |
| esett ki egy telefonfülkéből az üvegen keresztül |
| (megteremtve egy pincér szemében a női Tarzan mitológiáját), |
| és mind a többi kéj, az oroszlánsárga hajbozót, az anakonda-öl |
| tavaszi gyűrűzése – mintha moziban látták volna |
| egy hajdani nyaralás idején: ugrál a kép, a történet silány |
| s a tanulság bosszantóan bizonytalan. Nap-fogait elhullatta a hőség, |
| mikorra összegyűltek a folyóparti lakásban. |
|
| Együtt voltak és egyek. Elhanyagolható, hogy lenézték-e egymást, |
| s ha igen, ezt ki hogy leplezte el. Érdektelen a helyszín, hogy a folyó túloldalán |
| szálloda vagy szeméttelep volt-e látható. Érdektelen a vita tárgya. |
| Szándék és érvelés mennyiben fedte egymást: egyre megy. |
| Fontos csak az, hogy ők, akik külön-külön valami jobbat véltek képviselni, |
| együtt egy pontos működési elv szerint rosszra változtatták a jót. |
| Paraszt-furfang és hellén fürgeség működtetett egy furcsa gépet, |
| mely látszatot látszattal tükrözött. Később az égi röntgen |
| működését figyelték: Trója vagy London fölött |
| valamit mutatott a fekete sugár – repülőgépet? istent? |
| a sors eklektikus fércművében a csont-effektust? |
|
| Még később határoztak ezt-azt; |
|
|