| E tenger-tőzsde részvényesei |
| gyöngy koponyák, magházas ölek; |
| tavasz szoknyáján szűz bogáncs, |
| május köd-ködmönén szirom-sújtás, |
| mert kivirít az örökzöld penész, |
| arany mennyet hasít a pörgő kórház, |
| és nyakig a születés szemetében |
| tövis gereblyézi a poros csillagot. |
|
| E fű-kaszinó részvényesei |
| napfényes hülyék, ólmos Hekaték; |
| csavaros bírák vallató csigáin |
| halál-rozsdát izzad a szivacsos szív |
| és kiköpi az édes ég anyatejét |
| a föld havas melleit maró csecsemő: |
| telet vacog a mechanikus erdő, |
| bakancsos szél tapos az ablak avarán. |
|
| E tajték-üzlet részvényesei |
| tündér ravaszak, kecses konokak, |
| szerencse zsombékján győz eres gyökerük, |
| elméjük lombos mint a tölgy |
| és csókjuk zománcos fehér fogója |
| átharapja a végzet vezetékét: |
| nincs királyibb koldus a szeretőknél |
| sörényük lobog mint a nap haja. |
|
| E rög-rulett részvényesei |
| csontjukat vesztik, porukat nyerik; |
| sír parazsába pólyál az idő, |
| de kétmilliárd sejt sötétjéből, |
| – veríték földje ez, mézes mező! – |
| ős virrasztó, a bakter vers kiált: |
| húsveteményt kapálj, mezítlábas vér, |
| csengj, csörögj, világ aranya, nyár! |
|
|