|
cseppje a tenger zöldnek, a végső |
|
évszaka a vérnek; az esztelen idő |
|
kamasz fák mézét őrli fű-ölében, |
| a drótkígyó zizeg a paradicsomi mocsokban |
|
és június kalóz indái közt |
|
almasisakban hajózik a nyár |
|
ez már a végső háború, a végső |
|
ütközete a csontnak és a húsnak: |
| egy örök bukórepülés robbanó magvai |
|
szaggatják Káin arany arcát. |
|
|
fejszecsapás a magtalan szíven, az első |
| lélegzet sebe a tüdő csupasz törzsén; |
|
az anyaméh sátrából kitekint |
| a koronás féreg a lakhatatlan virágzásba: |
|
rabsága mezején arany öröm arat |
| és istentagadó nap alatt tépi vérbilincsét |
|
a verítékfolyók özönvize: |
|
ez már az első pusztulás, az utolsó |
| születése a mosoly láncára vert vadnak; |
|
megébred és késpenge hangon sír a föld |
|
|