Család
Apám meghalt, anyám beteg. |
Értük miért is szenvedek? |
Hisz tőlük annyira vagyok, |
mint szememtől a csillagok. |
|
Meghalt szegény. Egy éve holt. |
Milyen kicsiny halála volt! |
Hogy enyhítsek beteg szivén, |
öt krumplicukrot vittem én. |
|
hogy valahonnan származom. |
|
Így, igazság, ne langyoskodj, |
kesernyés magvad megropog, |
még ízelem neved: család. |
|
míg friss világot mér velem, |
a tisztaság, s az értelem. |
|
|
|