Nyári éj
| Emelkedik a lassú tenger. |
| Az álom sűllyed, olvadok. |
| Tárt ablakunk alatt a mélyben |
|
| Üvegzöldszínű habja szélén, |
| mint fel-felbukkanó halak, |
| a csillagok kecses csapatban |
| csobbannak és villámlanak. |
|
| S a fák között – kövér korállok |
| átúszik lassan Szent-Iván. |
|
|
|