Gyermekkorom
Vígan rügyeznek mind a fák, |
– zsebemben gallyat őrzök, – |
|
A szürke, nagy gyerekkocsik, |
s a Műegyetem nagy, vörös |
|
s oldalt a Lágymányos felé |
|
S oly furcsa, rosszízű e táj, |
De jó volt első holt korom: |
|
A múlt sebes, csak révület |
csak az kell, ami nem volt |
míg bölcs és fösvény nagyapám |
|
A meg-nem-ért vidám szüret, |
a meg-nem-látott lágy hegyek, |
a nem-fújt, könnyü szellő, |
a ház, és szőke nagyanyám |
|
nem állt falak, nem élt idő, |
minden, még nem születtem. |
|
De szép volt első holt korom, |
csak nézem innen, s reszketek |
|
Budapest, 1941. december 10. |
|
|