Őszi hajnal
| Valami messze fény dereng fel, |
| igen, az ajtón. Már fehér. |
| Valami fütty. Vonat? Hajókürt? |
| Recseg a padló. Társzekér. |
|
| Nedves kézzel benyúl a Hajnal |
| és megsimít most. Árvaság. |
| – A régi őszök íze hol van? |
| A dús gyümölcs, a sárga fák? |
|
| Az át nem élt, vagy félig élt ősz, |
| az eljövő, vagy rég halott, |
| mondd merre van? – Kértem a Hajnalt. |
| Ő állt. Fehér volt. Hallgatott. |
|
Budapest, 1939. október 21. |
|
|