Oly furcsa ez a délután, tán sosem ültem ily sután, gyötrődve, nem is tudni mért. Gyerek voltam, kit nem kisért a gond. A vidám kisgyerek szemébe nézni nem merek. Jobb lettem-é? Azt nem tudom. De másutt járok, más nyomon, már más vagyok. Tán nem is én. Tanúja ez a költemény.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]