Megáldott engemet az Isten |
hát mért rágnak szét kukacok |
most még eleven életemben |
Hisz épp eléggé érthetetlen |
hogy véget ér és nem vagyok |
mért van hogy bármit elkövettem |
szüntelen alulmúlnak engem |
már lejjebb bukni nem tudok |
Megáldott. Ezt a forditott |
teremtést régen elvetettem |
|
dől, dől, dől, amit épitettem |
|
|
|