| De hallom néha. |
Valaki jár. |
| Most körben függöny-fal zizeg, |
| mint egy ég-magasságú ajtón |
| most valaki. Most kint az éjben. |
| Most felnőttes lebernyegében, |
| a szárnya apró még, idétlen |
| csak térde nagy, mint teve térde, |
| halkan pendülnek a falak, |
| egy csengős kecskenyáj halad, |
| öblükben csengenek a magvak, |
| fekete-bronz döngése hallgat – |
| a némább némaságba fordul, |
| nem peng. Nincs semmi. Hold. |
|
|