A fémben én vagyok a láthatatlan |
légbuborék, hajszálér a falakban, |
a vétek és az elesettség, |
mint jobbkezemmel balkezem, |
eltört, ítélj, öreg leszel, |
öreg leszel, az erdőt járhatod, |
deres hajadban apró jégcsapok, |
ne irigyeld a csontomat – |
|
Úgy, úgy döntsd homlokod kezedbe |
|
átsüt a Tárgy szeme: nézz rám, |
csipkefa ágai közt mézgásszemű, |
már ugrik is el, vércsepp, tövisek – |
|
|
|