Majom

Óvatosan oldalazom az értelmetlenség felé. A parton, mely még senkié, mint nagy füge, egy csepp majom himbálózik az ágakon, vagy mintha frissen otthagyott, rezgő, pohos lant függne ott – nem kötök ki, hiába vágyom. Csak állok a fedélzeten, fut az eső arcon, kezen, s a fekete gumi-kabáton.