A ház körül
Egy szép kőrishez szóltam én: Te kőris! |
S egy kőriserdő válaszolt, meg ő is. |
Röstelltem ezt és mondtam néki: Drágám, |
a mai naptól légy te Kőris Ádám. |
|
Hogy nincsen rajta sem hám, sem nyereg, |
oly meztelen a ló, mint egy gyerek. |
|
Minden kocsin ott van egy kék üveg. |
A sok fehér üveg közt égi kéken |
olyan ő, mint a szökőnap az évben, |
és körbe viszi csillagászati |
|
|
|