Keringélő

Kerek vagyok, mint a világ,

nem is adom soha alább,

nem hiába forog velem

a földgolyó, s kerek fejem.

Kering a ház, táncol a kép,

lélegzik a dombos vidék,

s az oszlopsoron ott szalad

a mozdulatlan mozdulat.

Tömör keringés, talpa van,

csak a hiány alaktalan –

de már a vágy sürög, mutat

hiány-fát és hiány utat.

S a Semmiség is annyit ér,

amennyit házak közt a tér.

2. változat

Itt minden pontos és kerek

Helyükön vannak a hegyek

Az ember perdül és sürög,

de minden mozdulat örök,

s az oszlopsoron ott szalad

a mozdulatlan mozdulat.

A Semmi is csak annyit ér

amennyit házak közt a tér.

Párizs, 1948. április 25.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]