Iskola
Bevallom hát, nem tagadom: |
Hogy szemérmesen fátyolozza, |
|
s kavarognak a régi izmok, |
|
Az ifjú ház magasra szökken, |
vadszőlő futja friss falát, |
s a szók megérnek, mint a fürtök: |
kert. Eszme. Labda. Ifjuság. |
|
S mint égi szél himbálja padlás- |
agyamban éjjel megforognak |
a töppedő, fürtös szavak. |
|
|
|