Futóeső
|
Rónay Györgynek
| Semmi dráma. Csak hőemelkedés. |
| Az ablakon kinézni, háztetők. |
| Ami fenyegető, balkonrácsok közé |
| kalitkázva, lent a mindennapi utcakép |
| beinjekciózott mozdulat-sora. |
|
| Semmi, semmi. Hisz nincs rá semmi ok. |
| Fordítsd másra figyelmedet. |
| Figyelj, ahogy tanultad tőle, |
| amint ázik odaát a háztető, |
| fényes-szürke, mosdott féldrágakő, |
| melyből élénk rózsaszínben virít ki |
| néhány új pótcserép – ónixban |
| fel-feltűnő, pirosló pontok. |
|
| A fénylő pontokra figyelj, |
| ott feljebb, az ég-darabokra, |
| a kibukkanó szakadozottra, |
| fényfoltokkal esteledőre, |
| nézz, nézz, ahogy tanultad tőle. |
|
| Észrevétlen arcmozdulattal, |
| ahogy tanultad tőle régen, |
|
| nézz fel, ahogy tanultad tőle. |
|
|
|