Fenyő

Nagy, sárga ég. Egy hegygerinc súlyosodik a síma rétre. A mágnes-földön mozdulatlan füvek sötét vasreszeléke. Egy eltévedt vörösfenyő. Valami zümmögés. Hideg. Valami zümmögés: a kérge-foszlott, pikkelyes-gyökerű fenyőfaoszlop roppant törzsében most halad egy paleolit távirat. Fönt egy madár, egy ismeretlen madár az égen – összevont szemöldök, arctalan – mögötte most a fény lelappad, hulló szemhéj, vakablak – csak zümmögés, csak zúg az éj láthatatlan, fekete lombtól, szénné gyűrődött sudarak fekete szíve feldorombol.