A képekről
| Hogy szerettem a képeket! |
| Istenem, mennyire szerettem, |
| ha ott fújtattak körülöttem, |
| horkoltak, ideges lovak – |
| Befogtam őket s rajta csak! |
| Hogy dobtam közibük a gyeplőt, |
| s ha az egész már szinte feldőlt, |
| akkor kaptam utána gyorsan, |
| feszítettem és visszafogtam, |
| két gyönyörével két karomban. |
|
| S csak izmom rezdül meg a zajra, |
| mikor egy-egy mögém kerül, |
| s inas fejét vállamra hajtja. |
|
|
|