Amikor Bors néni gyerek volt

Rengeteg erdőn éltem én, molnár lánya voltam én, kicsi koromban, vízimalomban fű suhogását tanultam én. Tanultam suhogást, pataktól zuhogást, bagolytól huhogást, malomtól duhogást, tanultam kóborlást, varjútól varázslást, liszttől fehérlést, tűztől parázslást, hívtak a felhők reggeli égen: „Úgy, „Úgy, úgy, most gyere szállani, szállani szépen.” Este aztán hazaszálltam, húsz gombócot vacsoráltam.