Levél MucsárólA Magyar Köztársaság Elnökének!
Én, mint az Alpár megyei Mucsa nagyközség főpolgármestere, azzal a kérelemmel fordulok az Elnök úrhoz, hogy nagyközségünket városi rangra emelni szíveskedjék. Kérésünk támogatásául bevezetőben legyen szabad megemlítenem, hogy Mucsa mind a múltban, mind a jelenben fontos szerepet töltött be a magyar társadalom életében. Méltán kapott osztatlan elismerést a minden mesterkéltségtől mentes mucsai stílus, az ellenfél személyes körülményeire mindig kiterjedő mucsai hangnem és minden jel szerint ezek a tényezők a jövőben is integráns részei lesznek nemzeti közgondolkodásunknak. Mucsa abban is egyedülálló színt jelent a magyar települések között, hogy lakói szinte kivétel nélkül az értelmiség, sőt a szorosabban vett humán értelmiség soraiból kerülnek ki. Ezen belül országos számarányukon felül képviseltetik magukat a történészek, múzeumigazgatók, filozófusok, ügyvédek. Az arányok ilyetén alakulását természetesen nem lehet véletlennek tekinteni, mindig is ez a társadalmi réteg vállalta legöntudatosabban a mucsai hagyományokat. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a magyar parasztok és munkások többsége közönyösen fogadja magasztos eszményeinket. Ami a lakosságunk származását illeti, természetesen kevés köztük a tősgyökeres, többnemzedékes mucsai, ők mintegy kiváltságul „ts”-sel és „y”-nal „mutsay”-ként tüntethetik fel az illetőségüket. Hasonló megkülönböztetést csak a mucsai filozófia európai szintre törekvő képviselője, Gáspár Menyhért Boldizsár élvez, az ő igazolványában a „Moucha” megjelölés szerepel. A többség „kisfalusi”, vagyis betelepült, mindenki előtt nyitva áll az út, hogy mucsaivá válhasson, községünk jobbról és balról egyaránt megközelíthető. A helyi polgári státusz elnyeréséhez a jelentkezőknek csak egy listát kell kitölteniük arról, hogy kit és mennyire gyűlölnek, ez megkerülhetetlen előfeltétel, mert csak a gyűlölködés tehet valakit igazi mucsaivá. A társadalmi együttélés helységünkben kialakult formái egyéb tekintetben is példaképül szolgálhatnak. Az emberi kapcsolatok nyíltak: személyemet vagy bármely más vezetőt szabadon lehet rágalmazni, a köztéri szobroknál festékszóró palackok és feszítővasak várják a rongálni szándékozókat, a szakállasokat bárkinek jogában áll pofon vágni, a tömegközlekedési eszközökön az öregek felszólítás nélkül kötelesek átengedni ülőhelyüket a náluk fiatalabbaknak, az útkereszteződésekben pedig azt illeti meg a forgalmi elsőbbség, aki hosszabban tud káromkodni anélkül, hogy megismételné önmagát. Általánosságban elmondható, hogy az igazi mucsaiaktól semmi sem áll távolabb, mint hogy áttételes, mesterkélt formában intézzék el nézeteltéréseiket, ha vita támad közöttük, a legnemesebb tradíciók szellemében leköpik vagy pofon verik egymást. Ismeretes továbbá a „mucsai párbaj” intézménye is, a két fél pisztoly vagy vívótőr helyett egy-egy bélsárral teli hordót kap és az tekinthető erkölcsi győztesnek, akinek többet sikerül a másikra fröcskölnie. Az ellentétek sajnos néha elmérgesednek és kikerülhetetlenné válik a törvényes megoldás. A múltkor az egyik ellenzéki képviselőnk azzal vádolta meg Barba Balázst, Mucsa egyik legtekintélyesebb vezetőjét, hogy egy komolyabb náthája esetén nem habozna beletörölni az orrát a nagyközség tulajdonát képező kanáriba. Barba természetesen jogi úton keresett elégtételt. Az ellenzéki képviselő a bíróság előtt bebizonyította, hogy Barbának izzad a lába, megszerezte egyik zokniját és a bizonyítási eljárás keretében végigszagoltatta a bíróság tagjaival. Már-már pernyertesnek látszott, mikor Barbának sikerült azzal visszavágnia, hogy az ellenzéki képviselő a házimacskájával folytat hosszan tartó és szenvedélyes szerelmi kapcsolatot, ráadásul az illető házimacska kandúr! Ezek után nem lehetett vitás a per kimenetele; az ellenzéki képviselőt elítélték éjfél után történő tiltott harangvirág-öntözésért. A lakosság ilyen magvas szellemi és erkölcsi színvonala kedvez az intenzív politikai élet kialakulásának. Mind a hat párt erős mucsai alapokkal rendelkezik, ezek a helyi szervezetek visszahatnak a pártok egészére és országos méretekben is meghatározzák a stílusukat. Terveink szerint a közeljövőben felzárkózunk Kisújszálláshoz, mi rendezzük meg népi politizálásról folytatott megbeszélések következő fordulóját, a mucsai „Avas csárda” tekepályája minden bizonnyal méltó otthont nyújt majd ennek a konferenciának, a résztvevők végre eldönthetnek valamit, ha mást nem a kuglibábokat. Mind a hat párt rendelkezik saját helyi újsággal, ezek valójában üres, nyomtatott szövegtől mentes lapok, melyeket az olvasók maguk írnak tele – tetszésük szerint. Így nem kell elfogadniuk a zsurnaliszták tudatlan és nagyképű fejtegetéseit, hanem a saját, személyes véleményüket kifejező újsághoz juthatnak. Sok tekintetben szolgálhat követendő modellül a mucsai nemzetiségi politika is, szabadon érvényesülhet az álláspontok sokszínűsége. Mindenkinek jogában áll gyűlölni mindenféle népcsoportot, így is hozzájárulva a mucsai szellem erősítéséhez. A felsorolt jelenségek általában is jellemzőek nagyközségünk életére, minden tekintetben megalapozottá teszik kérelmünket Mucsa várossá nyilvánításának tárgyában. Távlatilag természetesen nem mondhatunk le arról, hogy Mucsa valódi súlyának és jelentőségének megfelelően az ország fővárosa legyen. Tisztelettel: Parlagi Alpár főpolgármester Vágó-Weisz Miksa főjegyző |