Levelek a szerkesztőhöz

Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr!

Van szerencsénk felhívni nagybecsű figyelmét arra a körülményre, hogy ügyfelünk Joseph Göbbels úr (Walhalla) személyi jogainak helyreállítása végett polgári peres eljárást kezdeményeztünk Hajdú Dezső, a Magyar Gerincpárt alelnöke, Magyar út 1. szám alatti lakos ellen.

Ügyfelünk úgy véli, hogy a fent nevezett személy mind szemérmetlenebbül kisajátítja az ő kizárólagos szellemi tulajdonát képező elveket és eszméket – kezdve az antiszemitizmustól a cigánygyűlöleten át egészen a nemzetközi pénzvilág összeesküvésének doktrinájáig. Hajdú írásai gyakran szó szerinti, bár kellően nem megjelölt idézeteket tartalmaznak megbízóink különféle tanulmányainak és beszédeinek szövegéből. Taxatív felsorolás helyett csak néhányat említünk: népi-nemzeti gerinc, élettér, egységes nemzetállam és így tovább.

Ügyfelünk Európa számos országában tapasztalhatta eszméinek újjászületését és sohasem emelt szót ellene. Ezt a jelenséget úgy értékelte, hogy a judeo-bolsevista-plutokrata történelemhamisítások ellenére a III. Birodalom nyerte meg a világháborút és némi késéssel ugyan, de átveszi a hatalmat. Adott esetben Göbbels úr azért él panasszal, mert Hajdú munkásságában a plágium olyan elfogadhatatlanul alacsony szellemi színvonalon kerül megvalósulásra, hogy fennáll a veszély: ezek a magasztos eszmék lejáratódnak a világ szemében – nem is említve azokat a túlzásokat, melyeket Göbbels úr semmiképp sem vállalhat. Így tehát alapos indok forog fenn, hogy Hajdút ezirányú tevékenységétől bírósági határozattal eltiltsák és a továbbiakban jogkövető magatartásra utasítsák.

Anyagi természetű kárpótlási igénnyel nem kívánunk fellépni, de hogy meggátoljuk további anomáliák elkövetését, nem mondhatunk le egy legalább virtuális büntetés alkalmazásáról. Úgy gondoljuk, az volna a legmegfelelőbb szankcionálás, ha Hajdú élne széles körű nyelvismeretével és néhány hetet azzal töltene, hogy Marx főbb műveit lefordítja héberre. Különösen annak a marxi mondatnak a tolmácsolását várnánk érdeklődéssel miszerint: „ha a rögeszmék behatolnak a tömegekbe, kijönnek a könyökükön”. Úgy gondoljuk, ez a munka jelentős anyagi haszonnal is járna, mivel a tel-avivi, párizsi és new yorki ügynökök révén könnyen értékesíthetőek lennének a világpiacon.

Beadványunk második része Hermann Gőring ügyfelünk panaszát tartalmazza, aki az ellen emel kifogást, hogy fent nevezett Hajdú Dezső az ő külsejét plagizálja. Felhívjuk ezirányú tevékenységének berekesztésére …

Kedves Szerkesztő Elvtárs!

Őszinte örömmel és meghatottsággal olvastam a Hunn Fórumban Hajdú Dezső elvtárs dolgozatát. Minden sorával egyetértek, érvei meggyőzők és hitelesek, súlyos csapást mérnek a nemzetközi burzsoáziára. Mély megelégedéssel nyugtázom, hogy nem volt kidobott pénz az az összeg, melyet legjobb magyar tanítványom, Rákosi Mátyás áldozott Hajdú Dezső és a hozzá hasonlók képzésére. Én az Antall József betegségének felemlegetéséért sem tudom elítélni, annak idején magam is felhívtam a Központi Bizottság figyelmét, hogy Lenin egészségi állapota miatt képtelen ellátni első titkári feladatait.

Ugyancsak nagy érdeklődéssel kísértem a tanulmány nemzetközi sajtóvisszhangját és erre kívánok reagálni kérlelhetetlen internacionalista őszinteséggel. Hajdú elvtárs nyilatkozott egy német lapnak és kijelentette, hogy az „élettér” kifejezésnek az ő írásaiban nem az a jelentése, mint ami a náci Völkischer Beobachterben volt. Ennek kapcsán annak közlését kérem, hogy a „proletárdiktatúrán” én sem a proletariátus elnyomó hatalmát, esetleg terrorját értettem a megdöntött burzsoázia fölött, hanem azt a jelenséget, mikor egy fizikai munkás vagy proletár helyesírási gyakorlatokat mond tollba, vagyis diktál iskoláskorú gyermekének.

Hasonlóképpen meg kívánom jegyezni, hogy a volgai németek, tatárok és egyéb népcsoportok kitelepítése Szibériába, földrajzi munkásságom részét képezte. A katyini tömegsírok pedig szociális szempontból oly fontos idő- és helytakarékos temetkezési kísérleteim sorába illeszkednek bele.

Lesz még ünnep a mi utcánkban! Ez minden, amit mondani akartam, tovarisi, konyec.

Az Önök J. V. Sztálinja.